„Aki nem látszik, az nem játszik” – foglalta össze egyik előadásán Kende-Hoffher Krisztina tulajdonképpen az online marketing alapjait, amit időnként mantrázok magamnak is.

Az elmúlt években több borászat jelentette be a visszavonulását, és ilyenkor mindig az volt nálam az első, hogy megnézzem, milyen online jelenléttel bírtak. Leginkább semmilyennel: ha tartottak valahol egy borkóstolót, akkor évente 1-2 Facebook bejegyzésük volt erről, ezen túl semmi. A legextrémebb példám talán az, amikor a borászat weboldalán lévő e-mail-cím nem működött – ráadásul erről a borász is tudott, mert amikor felhívtam, mondta…

Persze, nem kell ahhoz online jelenlét, hogy tudjanak a márkádról, hiszen a Domaine Romanée-Continak sem volt sokáig klasszikus értelemben vett online jelenléte, és akkor Facebookról ne is beszéljünk… de hát ők mégiscsak a világ legismertebb és minden bizonnyal legkeresettebb borait adják. A hazai borvilágban a legtöbb borászat számára azonban érdemes jelen lenni az online térben – de hol is kezdjük?

Ne essünk bele a FOMO csapdájába: nem kell mindenhol jelen lenni

Együtt dolgoztam egy borászattal, amely a 10 ezer forintos ársávba pozícionálja a borait, amelyek között kevés a könnyen értelmezhető, reduktív tétel. Vagyis egyértelműen a prémium szegmensbe helyezte a brandjét, amely árkategóriában inkább a 40 év feletti borfogyasztó közönség mozog otthonosabban (és akkor még lehet, hogy keveset mondtam). Mégis, a borászat tulajdonosától újra és újra visszatérő kérdésként kaptam meg, hogy miért nem használunk TikTokot?!

Nos, a hivatalos statisztikák szerint a magyar felhasználók között a 35 év felettiek aránya mindössze 18 százalék körül mozog a platformon, és értelemszerűen minél fentebb húzzuk meg a korhatárt, annál kisebb lesz ez a szám. Miközben a TikTok – különösen egy prémium borászat esetében – időigényes tervezést, nagymértékű kreativitást, szerintem drónt, kamerát, valamint professzionális vágási ismereteket követel. Hiszen ha egy gagyi tartalmat tolunk ki a világhálóra, az könnyen rombolhatja a brandet. Persze, nem baj, ha ebben az esetben is van TikTok-csatorna, de akkor a jelentősen megnövekedett online marketingköltséggel is számolni kell, amelyek megtérülése ebben az esetben abszolút nem garantálható.

Nem muszáj jelen lenni az egyre gyarapodó közösségimédia-platformok mindegyikén, sőt, ha valamelyiket nem használjuk, az is lehet egyfajta üzenet. Fel kell mérni a célközönséget, az érdeklődési kört, az anyagi lehetőségeket, aszerint válasszunk és csak utána posztoljunk – de azt is csak okosan.

Míg évekig elég volt például ugyanazt a kontentet kitenni Facebookra és Instagramra, aki kicsit is foglalkozik ezzel a világgal, tapasztalhatta, hogy a Facebook egyre inkább háttérbe szorítja a posztokat. Sőt, borászatok esetében a boros palackot tartalmazó képeket szívesen sorolja hátra, vagy rosszabb esetben akár tiltás is lehet a vége. A helyzet nem reménytelen, azonban taktikusabb poszttervet kíván – és itt jön a képbe, hogy tudni kell alkalmazkodni a technológiai kihívásokhoz, reagálni rájuk, lehetőleg az elsők között, és ezzel versenyelőnyt szerezni. Míg régen napi 3-4 bejegyzés pörgette fel az algoritmust, ma bőven elég a heti 1, jól megírt, az algoritmussal jól rezonáló bejegyzés.

A posztolgatás már rég nem elég, de aki nem posztolgat, lemarad.

Borászati márkaépítés sorozatomban olyan kérdésekkel foglalkozom, amelyek a bor, a kommunikáció és a márkastratégia metszéspontjában állnak. Munkám során borászatoknak segítek abban, hogy megtalálják és tudatosan építsék azt az egyedi pozíciót, amely megkülönbözteti őket a piacon.

Ezekkel foglalkozom.