Beléptünk az őszbe, az előrelátóak ilyenkor már a karácsony előtti vásárlási lázra készülnek: igyekeznek kielégíteni, vagy éppen lépést tartani a hiper- és szupermarketek őszi borkatalógusának akciós áraival, és/vagy helyet csinálni a hordókban, tartályokban a frissen szüretelt boroknak, amit készletkisöpréssel próbálnak egalizálni. És közben valójában észrevétlenül, de annál biztosabban törik össze a saját márkájuk gerincét.
A…
Itt van az ősz, itt van újra. Szomorkodásra semmi ok: végre jöhetnek ismét a vörösök!
Míg a Tenuta Argentiera Scenario Biancója egy frissítő, elegáns belépő volt, a birtok vörösborai azt mutatják meg igazán, mit is jelent a bolgheri-i terroir: azt a komplexitást, mélységet és határozott, mégis kifinomult karaktert, amely miatt a szupertoszkánok az egész…
Míg eleinte sokan ódzkodtak az AI, vagyis a mesterséges intelligencia használatától, ma már úgy nyúlunk a ChatGPT-hez, mint ahogy levegőt veszünk. Hogy mást ne mondjak, a Facebook hírfolyama tele van AI-generálta tartalommal: egy kaptafára készülő képekkel és hátborzongató stílustalansággal megírt rövid tőmondatokkal – még rosszabb esetben pedig ezek a rövid tőmondatok sorkihagyás után mindig új…
„Aki nem látszik, az nem játszik” – foglalta össze egyik előadásán Kende-Hoffher Krisztina tulajdonképpen az online marketing alapjait, amit időnként mantrázok magamnak is.
Az elmúlt években több borászat jelentette be a visszavonulását, és ilyenkor mindig az volt nálam az első, hogy megnézzem, milyen online jelenléttel bírtak. Leginkább semmilyennel: ha tartottak valahol egy borkóstolót, akkor…
Minden napra jut valami izgalmas ingyenes (!) program, és ha sikerül a hegyen megszállnod, akár autó nélkül is felfedezheted őket.
A Szent György-hegy általában véve is egy izgalmas multikulti közeg, ahol békésen és jól megférnek egymás mellett a mindig is ott lakók, a klasszikus balatoni borkóstolót kínálók, az újhullámos pincék, a lakáséttermek és az…
Másodjára voltam San Gimignanóban vernacciákat kóstolni, úgyhogy már sokkal magabiztosabban mozgok ebben a témakörben.
Húszévesen még gondolkodás nélkül vágtam új kalandokba, ma viszont sokkal körültekintőbb vagyok. Mérlegelek. Az új évjáratos vernaccia di San Gimignanók kóstolójára nem elsőre mondtam igent, viszont örülök, hogy így történt: mindig könnyebb másodjára (harmadjára, sokadjára) eljutni valahova, ahol így már…
Az idei nyaralás sem múlt el pincelátogatás nélkül: ezúttal a Brancaia került a látómezőbe, amiről már csak azért is érdemes tudni, mert itthon is kaphatóak a boraik.
És pont ez volt az egyik ok, amiért a legutóbbi toszkán látogatás során kimaradtak a sorból: itthon is elérhetőek. A másik pedig a sok Reddites kommentelő, akik…
A borvilág egyik leggyakrabban használt kifejezése lett az utóbbi években a storytelling. A borászatok történeteket mesélnek: dűlőkről, családi hagyományokról, ősi szőlőfajtákról, különleges termőhelyekről, fenntarthatóságról. És ezek a történetek sok esetben valóban igazak, a probléma nem ezzel van, hanem azzal, hogy egy idő után mindenki ugyanazt mondja.
Néhány éve még egyértelműen megkülönböztető ereje lehetett annak,…
Bolgheri a meglepő borok otthona, ahol az egész olasz eredetvédelmi szabályozás térdre kényszerül. A szupertoszkánok földjéről ezúttal jöjjön egy fehér meglepetés.
Idén két online kóstolón is részt vettem gyors egymásutánban. Az első Colli Berici borairól szólt, a második pedig a Tenuta Argentiera birtok vöröseiről. Itt az előzenekart meglepő módon nem egy francia fajtákra építő alap,…
A Vicenza mellett lévő Colli Berici (magyarul Berici-dombság) első hallásra ritkán ugrik be a nagy olasz borvidékek mellé, pedig a térség csendben, de határozottan ugyanabban a ligában játszik, mint Veneto más, jóval ismertebb boros arcai. A terület nem harsány, hanem finoman rétegzett: villák, dombok közé simuló szőlők és apró falvak adják azt a hátteret, amelyben…

