Beléptünk az őszbe, az előrelátóak ilyenkor már a karácsony előtti vásárlási lázra készülnek: igyekeznek kielégíteni, vagy éppen lépést tartani a hiper- és szupermarketek őszi borkatalógusának akciós áraival, és/vagy helyet csinálni a hordókban, tartályokban a frissen szüretelt boroknak, amit készletkisöpréssel próbálnak egalizálni. És közben valójában észrevétlenül, de annál biztosabban törik össze a saját márkájuk gerincét.
A márkarombolás anatómiája
Sokan összetévesztik az értékesítési kényszert a marketinggel. Csakhogy a prémium kategóriában a fogyasztó nem csupán erjesztett szőlőlevet vásárol, hanem státuszt, élményt és bizalmat. Sztorit. Az ár egy finomhangolt minőségi jelzőszerkezet. Ha egy borászat állandó (vagy éppen visszatérő) árengedményekkel próbálja megtölteni a virtuális és valós kosarakat, azzal egyetlen, nagyon kártékony üzenetet küld: „A borom valójában nem ér annyit, amennyi a címkére van írva.”
Ráadásul az akciózás kitermeli a „leárazás-függő” vásárlót. Ő az, aki nem a márkához, a filozófiához vagy ad absurdum magához a borászathoz hűséges, hanem kizárólag az árcédulához. Amikor az adott pince visszatér a teliárhoz, az elsők között tűnik el nyomtalanul. Arról nem is beszélve: hogyan fogja majd a borászat megindokolni a következő, verejtékes munkával elkészített évjárat magasabb árát, ha az előzőt év végén féláron szórta ki? Hitelességvesztés, a javából.
Hogyan építsünk prémium percepciót?
A jó márka egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy felismerhető és értéket közvetít – ekképpen kell a kommunikáció fókuszát is kialakítani:
- Az értéket kommunikáld, ne az árat: mutasd meg, mekkora munka, figyelem és kompromisszummentesség van egyetlen palack mögött.
- A szűkösség pszichológiája: a folyamatos leárazás a túltermelés és a kétségbeesés jele. Ezzel szemben a korlátozott darabszám („ebből a dűlőből csak 1200 palack készült”) vágyat generál. A drága bor azért drága, mert nehezen elérhető és megismételhetetlen.
- Pozicionálás: beszélgess a vásárlóval gasztronómiáról, életstílusról és elhivatottságról ahelyett, hogy akciós árakon versenyeznél a tucatborokkal. A borfogyasztási trendek évek óta – legalábbis a Covid óta biztosan – elmozdulóban vannak: egyre többen helyezik a minőségre, és nem a mennyiségre a hangsúlyt.

Ezen a polcon sem akciós semmi (sajnos)
A jó sorrend: először az érték, aztán az ár
A borászati márkaépítés, vagy, ha úgy tetszik, bormarketing azért is fontos, mert megfelelő stratégiával olyan értéket teremtünk, amiért büszkén és magyarázkodás nélkül kérhetjük meg az adott termék árát. Ha ehelyett beszállunk egy árversenybe, mindig lesz valaki, aki olcsóbb nálunk; miközben ha a saját egyedi történetünket építjük, abban nincs versenytársunk.
Borászati márkaépítés sorozatomban olyan kérdésekkel foglalkozom, amelyek a bor, a kommunikáció és a márkastratégia metszéspontjában állnak. Munkám során borászatoknak segítek abban, hogy megtalálják és tudatosan építsék azt az egyedi pozíciót, amely megkülönbözteti őket a piacon.



