20 év kellett hozzá, de a borvilág szempontjából hosszú távon is kedvezőnek látszik a “minden megállapodás anyja” – ahogy legalábbis Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nevezte a megegyezést. Lássuk, miről van szó.
Alapvetően optimista alkatnak tartom magam, és igyekszem a lehetőségekhez képest a “nehézségek azért vannak, hogy legyőzzük őket” stratégia szerint élni a mindennapokat. Amely felfogásnak árnyoldala, hogy a negatív felütésű, ámde rendkívül kattintékony cikkek nem annyira az én világom – volt is ebből probléma korábbi munkahelyemen, amikor napi rendszerességgel kellett volna nemcsak kitalálni, hanem publikálni is ilyen jellegű tartalmakat. Példaként írom, hogy most, 2026 januárjában egy ideje milyen témák futnak jól a hazai boros, vagy épp nemboros, ám ennek ellenére borról író “szaksajtóban”: pusztít a fitoplazma, nem boroznak a fiatalok, a fiatalok a bor helyett inkább drogoznak (arról, hogy ez mekkora anomália most inkább nem is írok), csökken a borfogyasztás. Ezek a témák aztán nemcsak a sajtóban, hanem boros berkekben is a small talk alappilléreit adják, és borszakírók, bortudósok temetik a szakmájukat.
Álljunk meg egy pillanatra
Félreértés ne essék, nem tisztem struccpolitikát folytatni, azonban vajon milyen lenne a világ, ha a magyar sajtó a következő szalagcímektől lenne hangos: már a húszévesek is bort isznak! Növekszik a tudatos borfogyasztók tábora! A boreladási mutatók az egekben!
Egy pillanatra álljunk meg és gondolkodjunk. Vajon az a fiatal, aki eddig nem nyúlt a pohárhoz, de FOMÓra (=fear of missing out) hajlamos, nem cserélné a gines poharat borosra, ha azt olvasná, hogy rajta kívül mindenki borozik? Vagy, aki eddig azért nem ivott meg egy pohár bort a vacsorához, mert szerinte a borfogyasztás=alkoholizmus, nem gondolná meg magát, ha hallana a tudatos borfogyasztásról és a kutatások által sokszorosan alátámasztott pozitív hatásairól? Vagy csak én vagyok túlságosan idealista?!

Jó hírt hoztam
Olyat, ami valamiért nem lett virális az interneten, pedig fontos téma.
Az Európai Unió és India közel húsz évnyi tárgyalás után átfogó kereskedelmi megállapodást kötött, amely jelentősen csökkenti az európai mezőgazdasági termékekre – köztük a borra, szeszes italokra és sörre – kivetett indiai vámokat. A megállapodás értelmében az EU-borokra jelenleg alkalmazott, rendkívül magas, 150%-os importvám 20%-ra csökken a prémium boroknál, míg a középkategóriás borok esetében 30% lesz. A szeszes italok vámtétele 40%-ra, a söré 50%-ra mérséklődik, ami jelentősen olcsóbbá teszi az európai italokat az indiai piacon.
A megállapodás geopolitikai szempontból is fontos, mivel India és az EU egyaránt feszültségekkel küzd az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a megállapodást „minden megállapodás anyjának” nevezte, míg Narendra Modi indiai miniszterelnök történelmi jelentőségűnek minősítette.
India borimportja évente átlagosan 12%-kal növekszik, és a piac értéke 2028-ra elérheti az 520 millió dollárt. A növekedést a gyorsan bővülő középosztály, valamint az importált borok iránti növekvő érdeklődés hajtja. 2025 első felében a borimport több mint 50%-kal nőtt, miközben világszinten inkább csökken a fogyasztás. A szakértők szerint a vámcsökkentés nem hoz azonnali áttörést, de hosszú távon alapvetően megváltoztathatja az európai borok iránti keresletet Indiában. Az EU emellett az indiai termékek 90%-ára eltörli a vámokat, és hét éven belül az áruk 93%-ára nullakulcsos hozzáférést biztosít – írja a The Drinks Business.
Miért fontos ez? Mert India a világ legnépesebb országa. Persze, önmagában nem ez fogja megoldani a borvilágban egy ideje jelenlévő túltermelésből fakadó eladási gondokat, és valószínű nem indulnak meg egyből indiai kereskedők tömött sorokban Európába, hogy “bort vennék”! Egy új színfoltot, lehetőséget viszont hozhat, és rajtunk (is) áll, hogy mit kezdünk vele. Meg kellene tanulnunk a jó dolgokra koncentrálni.



