A Vicenza mellett lévő Colli Berici (magyarul Berici-dombság) első hallásra ritkán ugrik be a nagy olasz borvidékek mellé, pedig a térség csendben, de határozottan ugyanabban a ligában játszik, mint Veneto más, jóval ismertebb boros arcai. A terület nem harsány, hanem finoman rétegzett: villák, dombok közé simuló szőlők és apró falvak adják azt a hátteret, amelyben a bor nem látványos szereplő, inkább természetes következmény.
A Consorzio Vini Colli Berici e Vicenza 2011-ben, két korábbi DOC eredetvédelmi szervezet összeolvadásából jött létre, és ma ez a testület felügyeli Colli Berici és Vicenza borainak minőségét és identitását. Mindkét borvidéket Veneto tartományban kell keresni: ha így sem lenne meg, akkor ha hozzáteszem, hogy a térség legismertebb települését Velencének hívják, akkor már biztosan nem kell elővenni a földgömböt. Vicenza városa Velencétől olyan egy órányi autóútra fekszik nyugat felé: el kell hagyni Padovát, és utána következik.
A helyi érdekvédelmi szervezet, vagyis a consorzio célja nem csupán a borok védelme és népszerűsítése: a hangsúly legalább ennyire a pozicionáláson, a karakter erősítésén és a két, egymást kiegészítő terület közös metszetének megtalálásán van.
Egyedülálló termőterület
A táj maga is mintha ezt a kettősséget erősítené. A dombvidék geológiája réteges: mészkő, agyag és vulkanikus eredetű bazalt váltják egymást, ami egyszerre ad struktúrát és finomságot a boroknak. Nem véletlen, hogy a régiót gyakran nevezik allegorikusan „palladiói szőlőskerteknek” – a Villa Rotonda vagy a Villa Valmarana környéki látkép itt nem díszlet, hanem a borvidék identitásának része.
A Veneto régióban található Palladio-villák tökéletes harmóniát alkotnak a környező szőlőskertekkel. A 16. századi építész, Andrea Palladio forradalmi újítása volt, hogy a klasszikus templomok formavilágát gazdasági és mezőgazdasági funkciókkal (mint a borászat) ötvözte, így a birtokok egyszerre voltak lenyűgöző rezidenciák és működő gazdaságok
Colli Berici és Vicenza szőlőfajtái
A paletta alapvetően nemzetközi szőlőfajtákra épül: Colli Bericiben a vörösök, úgy mint cabernet, pinot noir és merlot, adják az alapot, míg Vicenzában ugyanezt a sauvignon blanc és a chardonnay biztosítja. A történet azonban nem itt válik érdekessé, hanem a helyi fajtában, a tai rosso-ban, amely a mediterrán könnyedség és a fűszeres, piros bogyós aromák sajátos elegyét hozza. Nem egyedülálló, de nagyon is helyhez kötött: Grenache-rokonsága ellenére itt kapja meg azt a kissé földes, ugyanakkor elegáns tónust, amely a Berici-dombok egyik védjegye lett.
Colli Berici borainak stílusa nem a grandiózus csúcsborok világa, inkább egy fegyelmezett, következetesen felépített rendszeré, ahol a nemzetközi fajták nem idegen testként jelennek meg, hanem a helyi terroir nyelvén szólalnak meg és tökéletesen harmonizálnak az itteni ételekkel.
Az említett Consorziónak köszönhetően hat colli berici-i bort volt szerencsém egy online kóstoló keretein belül megkóstolni: itt találhatóak a kóstolójegyzeteim:




1 Comment
Comments are closed.